Archive Page 5

Törlés

Az adatmegőrzés (mentés, archiválás) másik oldala, amikor túl sokat vagy akár mindent megtartunk, azt is, ami felesleges. Ennek is megvan a maga problémája:

  • Előfordulnak technikai korlátok, amibe könnyű beleütközni. Például az Outlook Express 2GB-os maximális mérete, egy Exchange adatbázis régen 16GB, most 75GB maximális file mérete, stb. Ezek elérésekor az adott alkalmazások általában megállnak, és nem tudnak tovább működni.
  • Megnehezíti a tényleg fontos adat megtalálását, a felhalmozódott adatokban való keresést. Hiába használsz asztali keresőt, a jól megfogalmazott kulcsszavakkal is sok irreleváns találat is előkerülhet.
  • A nagymennyiségű adat tárolásához több és nagyobb merev lemez szükséges. A napi mentés tárolásához is nagyobb kapacitású tároló kell. Bár az adattárolók nem drágák, de így is jelenthet ez többlet költséget.
  • Az adatokkal való munka tovább tart. Példáu egy esetleges migráció elhúzódhat, amiből többletköltség merülhet fel.

Tehát:

  • Töröld a felesleges e-maileket! Nem kell mindent megtartani.
  • Töröld a felesleges, közbenső munka fájlok verzióit!
  • Töröld az eltávozott kollégák által otthagyott felesleget!
    (Persze azért írd ki előtte DVD-re, mert biztos kiderül, hogy mégis kell belőle valami!)

Még mindig a spamekről

Teljesen egyszerűen összefoglalva a kérdést, két féle képen lehet megközelíteni a kéretlen reklám levelek ügyét:

1.) Egy adott e-mailt elfogad egy szerver és utána a „gyanús” leveleket, megjelöli vagy törli.
2.) A szerver már a legelején eldönti, hogy egy adott e-mailt elfogad-e vagy nem. Ha egy e-mailt nem fogad el, akkor a küldő oldali kiszolgálónak kell „kezelnie a kérdést”, tehát neki kell a feladót értesíteni, hogy nem sikerült az e-mail elküldése.

Én (mi) az utóbbit preferáljuk, mert így nem vesszük át a problémát!

Nézzük a felmerült kérdéseket (mini interjú, saját magammal):

Minden spamet ki tudunk szűrni?
Nem. Így is lesznek spamek, amik átjutnak és gyakorlatilag kizárt, hogy minden kéretlen reklámlevelet azonosítani lehessen!

Miért nem lehet mindegyiket azonosítani, ránézésre látszik!?
Ami egy emberi felhasználónak egyértelmű, az egy gépnek nem az. Ráadásul folyamatosan változnak, fejlődnek a spamek (például egy időben megjelentek, az addig ismeretlen PDF filet tartalmazó típusok).

Vannak-e téves szűrések?
Igen. Ebben az esetben a feladó erről értesül a saját levelező szerverétől.

Mi van, ha nem értesül?
Akkor az ő levelező szervere hibásan működik.

Ez elfogadhatatlan! Miért nem lehet megoldani, hogy minden levél megérkezzen és a spamek nem? Így lehet, hogy egy fontos megrendelést nem kapunk meg!
Ha minden e-mailt elfogadnánk, akkor is elveszhet egy megrendelés, mert a sok levélszemét között nem tűnik fel, hogy van egy értékes! Tudni kell róla, hogy ilyen a rendszer és ennek megfelelően használni azt. Ha valaki megrendelést küld, és nem kap rá választ, akkor biztos fog valahogy jelentkezni.

Több megoldás van a spam szűrésre, megelőzésre. Én a fentit jónak és hatékonynak tartom, de bármi ötletet szívesen meghallgatok! 🙂

Spam statisztika

Pár hónapja vettük át egy cég informatikai üzemeltetését. Már az elején feltűnt, hogy milyen sok spamet kapnak. Most megvalósítottuk az általunk is használt spam megelőzési megoldást, melynek lényege, hogy csak azokat az e-maileket fogadja el a szerverünk, amik a szabványoknak megfelelnek. (Bővebben itt írtam erről.)

Bár ez a módszer állandó feladatot is biztosít számunkra, mert néha valós küldők hibásan beállított szerverei miatt kell kivétel listára tennünk címeket, de most az említett cégnek készítettem listákat, hogy milyen e-maileket nem fogadtunk el. (Bár felesleges ezt átnézni, de ők pár hétig szeretnék.)

Még engem is meglepett, hogy mennyi szemét érkezne! Most napi 1100-1200 e-mailt utasítunk el, csak arra az egy domainre. Várhatóan ez még növekedni fog, mert még az eredeti címre is próbálkoznak a küldők.

Ezek azok, amik egyébként beérkeznének és át kéne valakinek nézni, DEL gombot nyomni rajta, stb. Tegyük fel, hogy egy ilyen 5 másodpercig tart! Ez naponta kb 6.000 másodperc, tehát 100 perc, azaz másfél óra, ami egy ember munkaidejének kb. 20%-a (ez persze eloszlik az összes dolgozó között!)

2007 első 11 hónapjában a KSH szerint a bruttó átlagbér 174.800 Ft, ami az Adózóna Bérkalkulátora szerint 235.308 Ft összköltséget jelent egy foglalkoztatónak. Tehát a megtakarítás, ennek 20%-a: 47.000 Ft/hó!

Ne ez még engem is meglepett! Ehhez képest, amit fizetnek, az semmi!

Tudom, hogy elnagyolt a számítás, de nagyságrendileg rendben van. Vagy javítson ki valaki!

Gondolkodjatok el, hogy nektek mennyibe kerülhet, ha nincs valamilyen spam védelmetek!

Office 2007

Nemcsak, hogy megjelent (már jó ideje) az Office 2007, de gyakorlatilag már alig kapható (sajnos) az előző verzió, a Microsoft Office 2003. Az új verzió azon túl, hogy új kezelőfelülettel rendelkezik (és számos újdonsággal), új fájl formátumokat is bevezetett.

Ez már most is okoz problémát, és várhatóan, egy ideig egyre többet fog, amikor az ilyen fájlokat e-mailben vagy egyéb módon cserélitek, cégen belül vagy egyéb partnerekkel.

  • Mit tegyél, ha ilyet kapsz és egy korábbi Microsoft Office verziód van?
    Viszonylag egyszerű, mivel a Microsoft web oldaláról ingyenesen letölthető a konverter, amivel be tudod az ilyen fájlokat olvasni és szerkeszteni (Office XP és 2003 alkalmazásokban).
  • Mit tegyél, ha ilyet szeretnél küldeni?
    Legyél udvarias és mentsd el egy korábbi verziójú fájlformátumban! 🙂
  • Mit tegyél, ha ilyen Office dokumentumot kapsz és nem Microsoft Office-od van (hanem például OpenOffice)?
    Kérd meg a partnert, hogy küldje el egy korábbi verzióban vagy használj egy online konverter szolgáltatást!
  • Mit tegyél, ha Microsoft Office-od van és OpenOffice.org-ban készült irodai alkalmazásban készült dokumentumot kapsz?
    Telepítsd OpenOffice.org-ot (ingyenes) vagy
    Használj egy online konvertert vagy
    Telepítsd a Sun ODF Plugin-t!

Megjegyzés: nem tettem linket online converterhez, mert bár többet is találtam, de egyik sem tetszett. 🙂

5 könyv MÉM

Till Zolitól megkaptam a legújabb mém játékot, ami itt indult.
“Írd meg, mi volt az az öt könyv, amit 2007-ben olvastál, és legjobban tetszett?”
Nem szeretnék udvariatlan lenni, ezért eleget teszek a felhívásnak, bár nem szorítkozom
a 2007-es évre, mivel inkább oyat írok, amit lehet, hogy korábban olvastam, de másnak is szívesen ajánlok.

1. Paul Hauck: Csak a baj van velük? – Hogyan neveljünk kiegyensúlyozott gyerekeket
Minden fiatal szülőnek feltétlen érdemes elolvasni!

2. Demeter Tamás: Nyitott szemmel
3. Bojár Gábor: GRAPHI-SZTORI
Kedvelem a sikeres magyar vállalkozások történetét ismertető történeteket. Ez az utóbbi két könyv, bár nem új, de még ma is hasznos elolvasni.

4. Audrey NIFFENEGGER : Az időutazó felesége
Kíváló regény, amiből most készül mozifilm.

5. Kevin Mitnick, William L. Simon – A Legendás Hacker – A Megtévesztés Művészete
Informatikai átverések klasszikus történetei.

Akiknek szívesen adom tovább a stafétát:

Ismét egy lehúzási kisérlet

Kaptam egy telefonhívást:

– XY vagyok az ZZZ Kft-től. Tájékoztatni szeretném, hogy egy kérelem érkezett hozzánk, a hunetkft.com és hunetkft.eu domainek regisztrálására. Mivel Önöké a hunetkft.hu domain ezért lehetőséget szeretnénk biztosítani, hogy azt Önök még előbb regisztrálják.
Kéri a domainek regisztrálását?

– Nem köszönöm.

Ismét egy nyilvánvaló átverés! Miért szólnának nekünk, ha már más beadta a regisztrációs igényt? Sajnos kora reggel hívtak (a mobillomon!), így nem volt kedvem többet megtudni és csak egyszerűen letettem. Pedig érdekelne, hogy megint kik próbálkoznak egy újabb trükkel lehúzni a vállalkozásokat! Ne dőljetek be az ilyeneknek!

Archiválás CD/DVD-re?

Pár hete, ebéd alatt, kollégákkal szóba került, hogy mennyi egy CD/DVD élettartama. Múlt héten egy barátom hívott, hogy egy 6-7 éves munkája kell, ami archiválva van egy CD-re, de nem tudja az olvasni…

Próbáltam utána nézni, hogy mennyi a „hivatalos”, gyártók által vállalt élettartam. Először a TDK oldalán, mivel mi általában TDK használunk és értékesítünk. Ott nem találtam erre vonatkozó információt (lehet, hogy nem jól kerestem). A Memorex oldalán van egy részletes dokumentum a témában: Reference Guide for Optical Media. Laboratóriumban szimulálták, hogy milyen hatás éri a lemezeket és így 70-100 évre saccolják az élettartamot, ha megfelelően vannak tárolva és nem karcolódnak vagy nincsenek kitéve direkt napsugárzásnak vagy egyéb károsító hatásnak. (A barátomnak Memorex CD-vel van a gondja.)

Miután a technológia maga kb. 10 éves, tehát tapasztalat biztos nincs rá és várhatóan 70-100 év múlva már nem is lesznek használható lejátszók, így én inkább abból indulok ki, hogy a gyakorlatban mennyi gondunk van a lemezekkel. És az nem kevés! Bár nekem van egy több, mint 10 éves írt CD-m, ami még mindig jól működik, de a fontos adatokat érdemes egyéb módon is megőrízni. Például a szerveren egy külön diszken az archív fileoknak vagy egy USB merev lemezre másolva. Persze a hdd-k is meghibásodnak, így több különböző médián érdemes ezeket tárolni!

(A gyári CD/DVD-re a fenti nem vonatkozik, mivel azok más technológiával készülnek, mint az írható lemezek.)


Kategóriák