Nyelv választás

Több nyelvű web oldal esetén meg kell oldani a nyelvválasztást.

Ennek egyszerű módja, hogy induláskor a látogatónak kell eldönteni, hogy milyen nyelven szeretné az oldalt használni. Ez azért nem jó, mert lassítja az oldal tartalmához való hozzáférést és akár el is riasztja a felesleges kérdés az érdeklődőket.
(Legrosszabb megoldás, hogy a http://www.multiceg.hu oldal automatikusan átmegy a http://www.multiceg.com oldalra, ahol ki kell választani az országot, pedig egyértelmű, hogy melyiket.)

Másik megoldás (amit ma láttam), hogy a látogató fizikai helye, azaz hálózati címe (IP címe) alapján kapja meg az adott nyelvű oldalt. Azon túl, hogy ennek megvalósítása nem túl egyszerű és szükséges az IP cím adatbázis folyamatos frissítése, még nem is megfelelő eredményt ad. Például, ha kimegyek egy spanyol hotelbe, ahonnan a saját laptopommal böngészek, akkor spanyolul fogom látni az oldalt, pedig lehet, hogy nem is tudok spanyolul.

A jó megoldás (ami egyszerű is), hogy a le kell kérdezni, hogy milyen nyelvű a böngésző, amivel a látogató nézi az oldalt és ennek megfelelő változatot kell megjeleníteni. (Ha nincs adott nyelvű, akkor kell egy alapértelmezett nyelv.)

Határidő

Most “jöttem” egy oldalról, ahol még mindig egy két napja lejárt akció részletei olvashatóak.
Pár napja hallgattam egy előadást, ahol az előadó azt fejtegette, hogy az akciók határideje mindig délelőtt 10 óra legyen, mert akkor Zsolt, a programozó ki tudja kapcsolni és legalább nem kell éjfélig fenn maradnia.

Én inkább azt javaslom, hogyha egy akciót terveztek, aminek van egy határideje, akkor előre készítsétek el a két oldalt (akciós és amikor az már lejárt) és automatikusan a megfelelőt jelenítse meg a web szerver! Egyáltalán nem bonyolult ezt a programozónak elkészíteni és így garantált, hogy nem fogjátok kint felejteni a már nem érvényes akció oldalát.

Google Chrome [frissítve]

Mint gondolom már Te is sok helyen olvastad, megjelent a Google saját böngészője a Google Chrome.

Nem szeretnék beszállni abba, hogy értékeljem, sokan megteszik ez helyettem. Inkább csak az emelném ki, hogy miért érdemes kipróbálnod ezt a böngészőt is. Bár még erősen béta verzió, de várhatóan ez is elterjedt lesz, így számolni kell azzal, hogy az oldalaid látogatói ezt is használjak majd. Tehát kénytelen vagy megnézni, hogy hogyan néz ki az oldalad ez a böngésző alatt. Ha valami nem teljesen jó (nekünk sajnos van, ami kicsit összecsúszik), azt javíttatni kell! Gondolom nem szeretnéd, ha a látogatók nem azt kapnák, amit nyújtani akarsz nekik, tehát érdemes már most elvégezni az ellenőrzést. (Egyébként nem javasolnám, hogy egy béta programot próbálj ki, de nem várható, hogy egyhamar ebből elkészül az 1.0 verzió.)

Frissítés:
A bejegyzésemhez e-mailben jogos kritikát kaptam:
1. Miért ajánlok beta szoftvert, amikor más esetben nem szoktam ezt tenni?
2. Ha már ajánlok, akkor illene megemlíteni az Internet Explorer 8 beta-ját is. Azzal is tesztelendők a web oldalak!
Ezzekkel egyet kell értenem, tehát inkább úgy módosítom a fentieket, hogy
1. Szólj a web terveződnek, hogy tesztelje az oldalaitokat Google Chrome beta és Microsoft Internet Explorer 8 beta alatt is!
2. Ha ki akarsz próbálni egy beta szoftvert, akkor azt egy virtuális gépre telepítve tedd meg!

Keresés

Gyakori, hogy egy oldalra kikerül egy “Keresés”-t biztosító lehetőség. Mint, itt a saját blogomon, jobb oldalon, a menü tetején. Ez a látogatóknak egy segítség, hogy könnyen tudjanak a megjelent bejegyzésekben keresni. Viszont ennek veszélye is van!

Több oldalon tapasztaltam már, hogy tudtam, hogy ott egy adott tartalom, amit sehogy nem találtam meg a saját keresővel. Végül kénytelen voltam egy külső keresőt (Google 🙂 ), segítségül hívni, ami persze rögtön megtalálta!

Erre készítettem egy példát is: teszt_kereseshez.pdf
Ebben szerepel egy kulcsszó, amire keresve a Google-ben, meg fogja találni, viszont jobb oldalt nem!
A dokumentumban ott van a két példa link is, ide nem tehetem ki, mert akkor már a tartalmi részben is benne lenne az adott kulcsszó.
(Jelenleg, erre a kulcsszóra a Google egyáltalán nem hoz találatot. Ha olyan szóra keresel, ami gyakoribb, akkor a site:oldal_neve -t is be kell írni, mint a példában látszik!)

A jelenség oka, hogy a WordPress keresője (mint sok más tartalomkezelő rendszer keresője) csak az adatbázis tartalmában fog keresni, míg egy külső kereső az oldalon lévő összes fileban, amit indexelni tud, így PDF-ben is.

Javaslatom, hogy csak akkor használj keresőt az oldalon, ha az tényleg hatékonyan tud segíteni. Nincs annál bosszantóbb, mint ha ott a kereső, de nem tudja a megfelelő találatot hozni. Én, például, ha nincs rá lehetőség az oldalon, akkor rögtön Google-t próbálom használni, ha viszont ott egy keresést biztosító mező, akkor azzal próbálkozom.

Ha a tartalomkezelő rendszeretek beépített keresője nem alkalmas a feladatra, akkor a Google-nek van, a saját oldalba illeszthető megoldása, tehát érdemes azt használni. Viszont a beépített keresőnek van egy nagy előnye, el tudja tárolni, azokat a kereső kifejezéseket is, ami nem is szerepel az oldalon, így nem is ad találatot. Egyébként, csak a találatot eredményező (és azon a látogató klikkelő) kulcsszavak kerülnek be az oldal statisztikában. Egy lista az eredménytelen keresésekről is ötletet adhat, hogy mi érdekli a látohatóidat!

Miután kiderült, hogy ezen az oldalon található kereső sem megfelelő, ki kéne kapcsolnom azt, de akkor nem tudnád kipróbálni, tehát marad. 🙂

Viddler, IndaVideo és társai

Közel egy éve írtam a videó beszúrásról. Akkor ezt írtam:

az adott szolgáltató később hirdetéseket helyezhet el a Ti videótokon

Mostanában a Viddler nagyon népszerű, több helyen is ezt használják. Mégis, professzionális célokra, mindenkit lebeszélnék ezen oldalak használatáról! Elvégre az e-mail címnek sem freemailes címet használtok, nem? 🙂

Mi az ügy aktualitása? Tegnap vettem észre, hogy az IndaVideo reklámot jelenít(etett?) meg egy-egy videó lejátszása előtt! Más oldalakon, a videók végén, egyéb hasonló videók reklámja szokott szerepelni.

Gondolom nem szeretnéd, hogy a saját oldalatokon olyan hirdetés jelenjen meg, aminek bevételéből nem részesülsz, aminek tartalma felett nincs kontrolod és még az is lehet, hogy konkurens terméket reklámoz. (Ha Panasonic kereskedő vagy, akkor kicsit furcsán fest az oldaladon az aktuális IndaVideo-s Sony reklám.)

Tehát jobb, ha ezeket a saját web oldaladra másoljátok fel a megfelelő lejátszóval!

Ismét egy lehúzási kisérlet

Kaptam egy telefonhívást:

– XY vagyok az ZZZ Kft-től. Tájékoztatni szeretném, hogy egy kérelem érkezett hozzánk, a hunetkft.com és hunetkft.eu domainek regisztrálására. Mivel Önöké a hunetkft.hu domain ezért lehetőséget szeretnénk biztosítani, hogy azt Önök még előbb regisztrálják.
Kéri a domainek regisztrálását?

– Nem köszönöm.

Ismét egy nyilvánvaló átverés! Miért szólnának nekünk, ha már más beadta a regisztrációs igényt? Sajnos kora reggel hívtak (a mobillomon!), így nem volt kedvem többet megtudni és csak egyszerűen letettem. Pedig érdekelne, hogy megint kik próbálkoznak egy újabb trükkel lehúzni a vállalkozásokat! Ne dőljetek be az ilyeneknek!

Hogyan tudtok óhatatlanul jogsértést elkövetni?

Ma már nem csak a szoftver jogtisztaságára kell odafigyelni, hanem minden anyag forrására és felhasználásának feltételeire. Rengeteg lehetőségetek van, hogy véletlenül hibát kövessetek el. 🙂

Például (de nem kizárólag):

• Térképek: semmilyen szkennelt vagy térkép oldalról kimásolt kép nem megfelelő! Vagy Ti rajzoltok egy skiccet vagy használjátok valamelyik online térkép siteot: Ötletek térképek használatához)
• Fotók: bárhol is szerepel kép, vagy meg kell venni, vagy ingyenes forrásból beszerezni vagy saját magatoknak kell elkészíteni azt.
• Egyéb ábrák, ikonok.
• Zenék: talán ezt mondani sem kell. Ha a boltodban háttér zene szól, akkor még az sem elég, ha megvásárolsz egy CD-t! Talán a legszélsőségesebb kérdés, hogy a telefonközpont által lejátszott zene is ebbe a körbe tartozik.
• Betűkészletek: ezek sem kivételek! Léteznek ingyen fontok, de nagy részük jogdíj köteles.

Tapasztalatom az, hogy sok esetben egy dolgozó vagy megbízott külsős cég használ fel olyan anyagot, amit „csak letölt” valahonnan. A cégvezetésnek mindig meg kell győződni, hogy ténylegesen megvásárlásra kerültek a felhasználási jogok (és nem csak e-mailben küldte el a fejlesztő).